Nőgyógyászat Budapesten
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Nőgyógyászat
Budapesten
A nőgyógyászati vizsgálat keretében gyakran kerül sor ultrahangvizsgálatra is. Az ilyenkor használt orvosi műszer hanghullámokat fogad illetve bocsát ki magából, melyek segítségével pontos képet ad a vizsgált belső szervekről
Nőgyógyászati betegségek szűrése
A nőgyógyászati szűrővizsgálat fizikális (bimanuális) vizsgálatot tartalmaz, melynek során tapintással meggyőződhetünk a méh alak-/nagyságbeli eltéréséről, ilyenkor kenetvétel és kolposzkópos vizsgálat is történik.

A kenetvizsgálat során fertőzésre derülhet fény (ma már egyre ismertebb HPV vírus is itt szűrhető ki) illetőleg cytológiai vizsgálat a rákszűrés hatékony eszköze.

Nőgyógyászat a HMM -nél

A fent részletezettek mellett, a kolposzkópos vizsgálat a méhnyakrák korai felfedezését biztosítja. A vizsgálatsor fájdalommentes, minimális kellemetlenséggel járhat.

A nőgyógyászati vizsgálat keretében gyakran kerül sor ultrahangvizsgálatra is. Az ilyenkor használt orvosi műszer hanghullámokat fogad illetve bocsát ki magából, melyek segítségével pontos képet ad a vizsgált belső szervekről. A műszert a nőgyógyász a hüvelybe helyezi, mely így részletes képet ad a méhről és a petefészkekről, illetve kimutatja az esetleges tumorok és miómák meglétét.

Nőgyógyászati betegségek

- hüvelygyulladás
- mióma
- petefészek ciszta
- vérzési rendellenességek
- méhnyakrák

Nőgyógyászati vizsgálat háttere

A nőgyógyászati vizsgálat az orvos részéről a beteg megismerésével kezdődik. A beszélgetés kapcsán az orvos megkérdezi, a beteg elmondja a jelen állapotára vonatkozó tüneteket, panaszokat.

Feltárásra kerülnek a korábbi betegségi előzmények. A beszélgetésnek feszültségoldó hatása is van.

Általában az alábbi kérdésekre kell felkészülni:

- Első menstruáció hány éves korban jelentkezett?
- Mikor volt az utolsó menstruáció?
- Szabályos-e a menstruációs ciklus?
- Terhesség, szülés volt-e az előzményben?
- Van-e, illertve volt-e valamilyen általános, belgyógyászati jellegű betegsége?
- Operálták-e?
- Gyógyszert szed-e?
- Gyógyszerallergiáról tud-e?
- Milyen fogamzásgátló módszert használ?
- Szexuális kapcsolat volt-e már, jelenleg van-e?

A megbeszélést követően történik meg maga a nőgyógyászati vizsgálat.
Több éjszakázás = több emlőrák??
Nem a bulvársajtóban, hanem egy tekintélyes amerikai szaklapban, a Journal of the National Cancer Institute-ban jelent meg két feltűnést keltett tudományos közlemény is arról, hogy az éjszaka is dolgozó nőknél jóval gyakoribb az emlők rosszindulatú daganata.

A tudósok ennek okát is tudni vélik: a "bűnös" a melatonin, pontosabban annak hiánya.

Éjszakai műszak

A két egymástól függetlenül végzett és publikált kutatásban - ráadásul különböző tudományos megközelítésben és módszerrel - feldolgozták a több éve éjszakai műszakban dolgozó nővérek morbiditási (megbetegedési) adatait. A Scott Davis vezette seattle-i kutató csoport 763 emlőrákban szenvedő nő kórtörténetét elemezte és hasonlította össze egy azonos számú, rákos daganatban nem szenvedő kontrollcsoporttal. Azt találták, hogy azok a hölgyek, akik átlagosan három évig voltak kénytelenek éjszakai műszakokat vállalni, 40 %-kal, akik pedig ennél is hosszabb ideig éjszakáztak, 60 %-kal gyakrabban betegedtek meg az emlők rosszindulatú elfajulásában.

A másik közlemlény, amely a neves bostoni Brigham and Women's Hospitalban született, nem találtak ilyen hatalmas különbséget az éjszakai és nappali műszakot vállaló között. Ennek ellenére, az ő eredményeik tán még ijesztőbbek, mert hatalmas adathalmaz elemzése során jutottak hasonló következetésekre -78 ezer amerikai éjszakai nővér tízéves statisztikai adatait dolgozták fel. És bizony ezekből is kiviláglott, hogy mennyivel veszélyeztetettebbek a nyugodt alvást hektikus munkára cserélő asszonyok. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik havonta legalább háromszor minimum egy, maximum huszonkilenc évig éjszakáztak, átlagosan 8 %-kal gyakrabban fejlődött ki mellrák. Akik viszont már három évtizede, vagy akár ennél is hosszabb ideig voltak kénytelenek havonta többször is virrasztani - 36 %-kal gyakrabban lettek betegek, jól alvó sorstársaiknál!

Ezek bizony ijesztő összefüggések.

Különösen annak tükrében, hogy egyedül az Egyesült Államokban évente 43.700 beteg hal bele ebbe a kórba. A statisztikák szerint, a rosszindulatú betegségekben elhunytak közül, a tüdőrákot követően az emlőrák a második leggyakoribb halálok.

Az amerikai tanulmány szerzői - bár mindannyian hangsúlyozzák, hogy további részletesebb vizsgálatokra van szükséges - a melatoninnal hozzák összefüggésbe a mellrák veszélyeztetettségét. A melatonin egy olyan hormonszerű anyag, mely, az agyban, pontosabban annak corpus pineale, magyarul tobozmirigy nevű apró részében termelődik. Az utóbbi években ezt az anyagot felkapták, "divatba jött", és a hormonból számos betegség ellen, köztük alvászavarok ellen is, árusítanak (méregdrága) gyógyszereket. Pontos élettani szerepe és hatásmechanizmusa máig nem tisztázott. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy az úgynevezett cirkadián ritmus fenntartásáért, tehát a szervezetnek a napszakok váltakozásához, az éjjeli alváshoz és nappal ébrenléthez való alkalmazkodásáért (is) felel. Ezért a hormon termelődése is napszaki ingadozást mutat. Amikor az agyat (a szemen és a látóidegen át) nem éri a külvilágból érkező fényinger - magyarán sötétben, lehunyt szemmel alszunk -, fokozódik a melatonin kiválasztás. A melatonin legmagasabb vérszintjét éjjel egy és kettő között éri el - normális esetben, tehát álmunkban.

Ám az éjszakai műszakban dolgozóknál, akik állandó mesterséges fényben kénytelenek lenni, a melatonin termelődés alig mérhető értékekre zuhan le. Márpedig a csökkent melatonin képződés hatására a szervezetben fokozódik az ösztrogén nevű női hormon termelődése, amelyről tudjuk, hogy megnöveli a mellrák kockázatát. (Hogy ne csak a női, hanem a férfiolvasóinkat is idegesítsük, a prosztatrákot is összefüggésbe hozták az ugyanilyen mechanizmussal létrejövő, melatonin indukálta hormonális változásokkal...)

Melatonin

Az amerikai kutatók óvatosak, és nem győzik hangsúlyozni, hogy ez az összefüggés - egyelőre - még csak elmélet. Dr. Pálfalvi László, a Szent István Kórház onkológus főorvosa is megerősítette, hogy még nem ismert az emlőrák pontos oka. Könnyen lehet, hogy a melatonin is az egyik "bűnos", mert egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy ez a daganatfajta multifaktoriális, tehát számos okra visszavezethető kór.

És civilizációs betegség. Mennél fejlettebb egy ország, mennél Nyugatabbra megyünk, annál gyakoribb az emlőrák. A leggyakoribb pedig a legfejlettebb ipari országban, az Egyesült Államokban, ahol évente 175 ezer új esetet fedeznek fel. Ezért keresik (és találnak) összefüggést más "jóléti" tényezővel, például az elhízással és a stresszel. Abban Pálfalvi doktor is teljesen egyetért amerikai kollégáival, hogy az egészségügyi dolgozókat fokozottabban kell(ene) szűrni, mammográfiára küldeni, beleértve az éjszakai műszakot vállalók hölgyeket is. És minden asszonyt, Magyarországon.
Orvosaink
  • Dr. Dakó Imre
Áraink
  • Nőgyógyászati vizsgálat:  22 500 Ft
Nézzen szét nálunk
Képgaléria
Hírek és újdonságok
Friss blog posztok
2022. Augusztus 09.
A dobhártya fontos szerepet tölt be a fülben. Ha megsérül, károsodhat a hallás. A dobhártya egy vékony szövetréteg, amely elválasztja a középső fület és a külső hallójáratot. Ez a
2022. Augusztus 04.
Ha könnyezés nélkül tapasztalunk kellemetlen érzést a szemünkben, akkor felmerülhet a kérdés, hogy allergiásak vagyunk-e vagy „száraz szem” szindrómánk van-e. Habár ez a két állap
2022. Augusztus 02.
Az elmúlt években a köszvény, mint betegség előfordulása világszerte megnövekedett, így globális közegészségügyi problémává vált.Köszvény az emelkedett húgysavszint miatt alakul
Hétfő   
08:00 - 16:00
Kedd   
08:00 - 16:00
Szerda   
08:00 - 16:00
Csütörtök   
08:00 - 16:00
Péntek   
08:00 - 16:00
Szombat - Vasárnap   
Zárva
  
  +36 1 / 800 9333
  +36 30 / 633 0961
  1135 Budapest, Jász u. 33-35.