Több éjszakázás = több emlőrák??
Nem a bulvársajtóban, hanem egy tekintélyes amerikai szaklapban, a Journal of the National Cancer Institute-ban jelent meg két feltűnést keltett tudományos közlemény is arról, hogy az éjszaka is dolgozó nőknél jóval gyakoribb az emlők rosszindulatú daganata.
A tudósok ennek okát is tudni vélik: a "bűnös" a melatonin, pontosabban annak hiánya.
Éjszakai műszak
A két egymástól függetlenül végzett és publikált kutatásban - ráadásul különböző tudományos megközelítésben és módszerrel - feldolgozták a több éve éjszakai műszakban dolgozó nővérek morbiditási (megbetegedési) adatait. A Scott Davis vezette seattle-i kutató csoport 763 emlőrákban szenvedő nő kórtörténetét elemezte és hasonlította össze egy azonos számú, rákos daganatban nem szenvedő kontrollcsoporttal. Azt találták, hogy azok a hölgyek, akik átlagosan három évig voltak kénytelenek éjszakai műszakokat vállalni, 40 %-kal, akik pedig ennél is hosszabb ideig éjszakáztak, 60 %-kal gyakrabban betegedtek meg az emlők rosszindulatú elfajulásában.
A másik közlemlény, amely a neves bostoni Brigham and Women's Hospitalban született, nem találtak ilyen hatalmas különbséget az éjszakai és nappali műszakot vállaló között. Ennek ellenére, az ő eredményeik tán még ijesztőbbek, mert hatalmas adathalmaz elemzése során jutottak hasonló következetésekre -78 ezer amerikai éjszakai nővér tízéves statisztikai adatait dolgozták fel. És bizony ezekből is kiviláglott, hogy mennyivel veszélyeztetettebbek a nyugodt alvást hektikus munkára cserélő asszonyok. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik havonta legalább háromszor minimum egy, maximum huszonkilenc évig éjszakáztak, átlagosan 8 %-kal gyakrabban fejlődött ki mellrák. Akik viszont már három évtizede, vagy akár ennél is hosszabb ideig voltak kénytelenek havonta többször is virrasztani - 36 %-kal gyakrabban lettek betegek, jól alvó sorstársaiknál!
Ezek bizony ijesztő összefüggések.
Különösen annak tükrében, hogy egyedül az Egyesült Államokban évente 43.700 beteg hal bele ebbe a kórba. A statisztikák szerint, a rosszindulatú betegségekben elhunytak közül, a tüdőrákot követően az emlőrák a második leggyakoribb halálok.
Az amerikai tanulmány szerzői - bár mindannyian hangsúlyozzák, hogy további részletesebb vizsgálatokra van szükséges - a melatoninnal hozzák összefüggésbe a mellrák veszélyeztetettségét. A melatonin egy olyan hormonszerű anyag, mely, az agyban, pontosabban annak corpus pineale, magyarul tobozmirigy nevű apró részében termelődik. Az utóbbi években ezt az anyagot felkapták, "divatba jött", és a hormonból számos betegség ellen, köztük alvászavarok ellen is, árusítanak (méregdrága) gyógyszereket. Pontos élettani szerepe és hatásmechanizmusa máig nem tisztázott. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy az úgynevezett cirkadián ritmus fenntartásáért, tehát a szervezetnek a napszakok váltakozásához, az éjjeli alváshoz és nappal ébrenléthez való alkalmazkodásáért (is) felel. Ezért a hormon termelődése is napszaki ingadozást mutat. Amikor az agyat (a szemen és a látóidegen át) nem éri a külvilágból érkező fényinger - magyarán sötétben, lehunyt szemmel alszunk -, fokozódik a melatonin kiválasztás. A melatonin legmagasabb vérszintjét éjjel egy és kettő között éri el - normális esetben, tehát álmunkban.
Ám az éjszakai műszakban dolgozóknál, akik állandó mesterséges fényben kénytelenek lenni, a melatonin termelődés alig mérhető értékekre zuhan le. Márpedig a csökkent melatonin képződés hatására a szervezetben fokozódik az ösztrogén nevű női hormon termelődése, amelyről tudjuk, hogy megnöveli a mellrák kockázatát. (Hogy ne csak a női, hanem a férfiolvasóinkat is idegesítsük, a prosztatrákot is összefüggésbe hozták az ugyanilyen mechanizmussal létrejövő, melatonin indukálta hormonális változásokkal...)
Melatonin
Az amerikai kutatók óvatosak, és nem győzik hangsúlyozni, hogy ez az összefüggés - egyelőre - még csak elmélet. Dr. Pálfalvi László, a Szent István Kórház onkológus főorvosa is megerősítette, hogy még nem ismert az emlőrák pontos oka. Könnyen lehet, hogy a melatonin is az egyik "bűnos", mert egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy ez a daganatfajta multifaktoriális, tehát számos okra visszavezethető kór.
És civilizációs betegség. Mennél fejlettebb egy ország, mennél Nyugatabbra megyünk, annál gyakoribb az emlőrák. A leggyakoribb pedig a legfejlettebb ipari országban, az Egyesült Államokban, ahol évente 175 ezer új esetet fedeznek fel. Ezért keresik (és találnak) összefüggést más "jóléti" tényezővel, például az elhízással és a stresszel. Abban Pálfalvi doktor is teljesen egyetért amerikai kollégáival, hogy az egészségügyi dolgozókat fokozottabban kell(ene) szűrni, mammográfiára küldeni, beleértve az éjszakai műszakot vállalók hölgyeket is. És minden asszonyt, Magyarországon.
